Zsefy Zsanett: Hiányzol, Anya!

Hiányzol, Anya!

szakad a hó, szakad a szív,
fagyott ajkamon szenved a rím.
Anya! látod, hogy hintázom?
nem szédülök csak, ha leszállok.
Anya! gyere játsszunk újra!
az angyalok ölben vitték a nagy útra.
Anya! miért nem szólsz újra énrám?
gyertyát gyújtok, hogy eltalálj hozzám.
Anya! hiányzol nagyon, tudod!

a fellegek takarják előled, ha rossz vagyok.

Zsefy Zsanett: Altató

Altató

 

elnehezült a fáradt test,
pilládra leszállt az est,
de még kikanyarított
egy füzérnyi láncot
a bíborszínű napsugárból.

megrázta haját, és szétszórta
gyémántporát - hogy' ragyog a róna! -
a hegyek felett az egész eget
csillagszőnyeggel terítve be.

pilládra ült az este már,
alkonyt kerget a holdsugár,
az éjszaka éled, a pirkadat vár,
hát aludjál, csak aludjál!

susogó szellő suhanva súgja
szerelmes szívnek mi lehet gondja,
szerenádban dúdolja el:
az est a nappallal egybe kelt...

Zsefy Zsanett: Az én Anyám

 Az én Anyám

Az én Anyám virág volt a réten.
Szellő simította minden hajnalon.
Harmatban fürdött az illatos szélben.
Nap ölén nőtt fel, attól ragyogott.

Az én Anyám virág volt a réten.
Bársonyos szirmán élet zümmögött.
Szivárványból szőtt színeket az éjnek,
a csillagfényben némán tündökölt.

Az én Anyám nem vágyott rózsa lenni.
Szebb volt annál, mert ő volt az anyám.
Nem csábította más vidék, más élet,
bár örökké égett benne a honvágy.

Az én Anyám virág volt a réten.
Most is ott él a kéklő ég alatt.
Szirmait már nem bontja ki a rétnek,
de minden virágnak ő az illata.

Zsefy Zsanett: Sikoly

 Sikoly

Nézd, hogy várok törötten, árván,
krétaporként a fekete táblán
tapadok rád, és egyre kopok,
ujjaid között tovább fogyok.

Zsefy Zsanett: Addig mondd el!

Addig mondd el!

Addig mondd el, amíg lehet,
míg szód betapaszthatja a sebet,
míg rezdül valami legbelül,
amíg simogatásodra a lélek csendesül.

Addig mondd el, amíg lehet,
amíg az ég öleli a  hegyet,
míg igaznak érzed szavad,
míg nem zárja be rozsdás lakat.

Addig mondd el, amíg lehet,
amíg nem az értelem vezet,
míg a fáj is őszintén pereg,
míg foghatod az áldott kezet.

Addig mondd el, amíg lehet,
míg érzed, hogy még szeretsz,
míg az alkony új hajnalt jelez,
amíg nem késő, amíg lehet...