Nagy István Attila

"egyszer elmaradnak a vágyak
s az ember úgy néz vissza
mint valami idegen tájra

amely vonzott valamikor
de már ellibbent a virágok illata
nem érezni a fűszálak susogását
nem vonulnak a lomha felhők
s a szivárványos égbolt
szétfoszlott
a koraesti készülődésben"