Illyés Gyula:Emeli...
Emeli - beh gyorsan! - az ősz
a tájat, hűvösül a lég.
Alpesbe tör az ismerős
szerény vidék.
Emelkedünk; nem állja már
november magasát a tölgy,
a lepke, énekes madár.
Ürül a völgy.
Kilép a fenyő; fenyvesek
zúgnak, jégi csókák, sovány
sasok, sirályok lengenek
Ozorán.
Egy helyben állok; szeliden
rakosgatva perc-lépteit
emel az öregség, szivem
emelkedik.
Emeli - beh gyorsan! - az ősz
a tájat, hűvösül a lég.
Alpesbe tör az ismerős
szerény vidék.
Emelkedünk; nem állja már
november magasát a tölgy,
a lepke, énekes madár.
Ürül a völgy.
Kilép a fenyő; fenyvesek
zúgnak, jégi csókák, sovány
sasok, sirályok lengenek
Ozorán.
Egy helyben állok; szeliden
rakosgatva perc-lépteit
emel az öregség, szivem
emelkedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése